Folytatódik a Széchenyi Kártya Program, amely kedvezményes finanszírozási lehetőségeket biztosít a hazai kkv-szektornak. A témában tartott sajtótájékoztatóról percől percre tudósítunk.
Az Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) is szeretné kielemezni a katás adatokat – írja a szervezet közleményében. Azokra az adatokra gondolnak, melyekre Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hivatkozott, amikor szerintük adócsalónak minősítette a katások egy részét.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) átalakított formában tartaná meg a KATÁ-t és online konzultációt kezdeményez a vállalkozókkal - olvasható a szervezet tájékoztatójában. A fővárosi kamara úgy vélekedik, hogy Parragh László MKIK-elnök KATÁ-val kapcsolatos nyilatkozatai ellentétesek a kamara alapszabályával és csakis az ő személyes nézeteit tükrözik. A BKIK szakértői megalapozottabb döntéselőkészítés mellett érvelnek a KATA-átalakítás kapcsán, és ezért egy részletes bontást is közöltek, hogy jelenleg milyen csoportok milyen céllal használják ezt a kedvezményes adózást és kik azok, akik visszaélnek vele.
Időről-időre felmerül a kisadózó vállalkozások tételes adójának átalakítása, megszüntetése idehaza, és az elmúlt napokban intenzív vita alakult ki a témában. Ennek okainak, az átalakítás indokainak, a módosítás lehetséges szempontjainak feltárásában Kocziha Andrea, a Moore Hungary adópartnere volt a segítségünkre.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki már régóta szorgalmazza a KATA átalakítását, vasárnap újra megszólalt az ügyben és azt mondta: új rendszernek kellene jönnie 2023. január elsejétől.
Szijjártó Péter várakozása szerint az orosz-ukrán háborúnak komoly gazdasági hatásai lehetnek. Ezt a külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági évnyitó konferenciáján mondta. Parragh László, az MKIK elnöke köszöntőjében pedig azt emelte ki, hogy nagyon sok vállalkozás van, amely közvetlenül érintett az ukrán-orosz konfliktus miatt.
Az elmúlt két évben az ország a koronavírussal küzdött, a háború újabb terhet ró ránk, amely során is folyamatosan biztosítani kell, hogy az ország elegendő és biztonságos élelmiszerhez jusson - mondta Nagy István agrárminiszter egy, az Agrár Széchenyi Kártya eredményeiről szóló sajtótájékoztatón. A tárcavezető szerint az agrárium további, fokozott ütemű fejlesztése érdekében a finanszírozási stabilitás, az ágazat napi forrásigényének kielégítése és a Vidékfejlesztési Program fejlesztéseinek megvalósíthatóságát segítő pénzügyi eszközök rendelkezésre állása kulcskérdés.
A következő években az uniós növekedési rangsor élén kell tartani Magyarországot, hogy mielőbb visszanyerje a járvány előtti fejlődési előnyét - mondta a pénzügyminiszter szombaton Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó fórumán.
Az energiaárak elszállása mintegy 21 ezer kis- és középvállalkozást (kkv) sodor a csőd felé Magyarországon, mivel ők idővel nem tudják majd a durván megugró áramköltségeket áthárítani, ezért az ő esetükben javasolta azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány felé, hogy tegyék lehetővé a rezsicsökkentett egyetemes szolgáltatói körbe való belépésüket és pont ezt jelentette be tegnap a kormány – derül ki az MKIK pénteki közleményéből. Az viszont egyelőre nem hangzott el a tegnapi kormánybejelentések között, amit a kamara szintén javasolt, miszerint mérlegeljék az energiaszolgáltatók egyéb díjainak átmeneti befagyasztását, illetve újabb díjak bevezetésének megtiltását. Orbán Viktor kormányfő a péntek reggeli rádióinterjúban egyébként azt mondta: csak a jövő hét elején hozzák meg a végső döntést az egyetemes szolgáltatói kör kibővítéséről a vállalkozások számára, így az is lehet, hogy ennek keretében dől majd el a kamara által javasolt díjbefagyasztások és tiltások kérdése is.
Fontos, hogy egyre több olyan cég legyen a magyar gazdaságban, amelyek jól megfizetik munkatársaikat, ezért cserébe erős növekedési potenciált kapnak - hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Parragh László örül a kormány döntésének, miszerint a cégek kötelezővé tehetik az oltást, de szerinte itt nem állhatunk meg. Az MKIK elnöke még súlyosabb restrikciókat kér az oltatlanokra, mert szerinte csak úgy vészelhetjük át a koronavírus-hullámokat, ha mindenki felveszi az oltást. Ez az érdeke az embereknek, a cégeknek, a gazdaságnak.
Globálisan és Magyarországon is az infláció jelenleg a legforróbb téma, ezt már tudtuk a keddi Budapest Economic Forum konferencia előtt is. Az viszont talán még a szakembereket is meglepte, hogy tényleg szinte minden előadó szóba hozta valamilyen módon az inflációt, illetve a monetáris politikát.
Kedden rögtön Varga Mihály pénzügyminiszter előadásával kezdődött a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciája. A politikus többek között a költségvetésről, az inflációról, illetve a kormány brüsszeli vitáiról beszélt. Őt követték nemzetközi szakértők globális témákról, majd Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója.
A kamara három éve azt mondja, hogy hatalmas inflációs nyomás van a gazdaságban, erről voltak komoly vitáink a jegybankkal – kezdte előadását Parragh László a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján kedden. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint „merő sci-fi” az az előrejelzés, hogy az inflációs trend hamarosan megfordul.
A magyar gazdaságpolitika szinte összes befolyásos vezetője előad kedden a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján, így elsőkézből értesülhetünk a legfrissebb tervekről. Témák pedig bőségesen vannak, hiszen januártól bruttó 200 ezer forintra emelkedhet a minimálbér, februárban pedig a gyermeket nevelők megkaphatják a beígért szja-visszatérítést.
A minimálbér jelentős emelésére van szükség - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, miután Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével egyeztetett. Varga szavai újabb jelzésként értékelhetőek, hogy bruttó 200 ezer forintra fog emelkedni a minimálbér. A Pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a leginkább érintett kis- és középvállalkozásokat a kormány segíteni fogja a minimálbér emelésének kigazdálkodásában.
A magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér, mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Szerinte a minimálbér alakítására nem költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszköze. Parragh úgy véli, szakítani kell az elmúlt 30 év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rátérni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja. Úgy véli, meg kell emelni a béreket, mert ma már nem Szlovákiából jönnek ide dolgozni, hanem mi megyünk oda, és nem szabad, hogy ugyanez bekövetkezzen Nyugat-Romániával is. Szerinte a XXI. században olyan bért kell fizetni az embereknek, hogy el tudjanak menni nyaralni vagy tudjanak maguknak autót venni. Az MKIK elnöke szerint a magyar gazdaság a kilábalás ellenére komoly problémákkal néz szembe, ilyen a magas infláció, amelyet az MNB-nek kellene leszorítania.
Azonnali érdekegyeztetést, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását kezdeményezi a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy mielőbb megtárgyalják, mi indokolja Parragh Lászlónak, az MKIK elnökének a Portfolio-val ma ismertetett kezdeményezését, miszerint jogszabályi szinten tegyék kötelezővé egyes munkakörökben a dolgozók beoltását. Az esetleges törvényi szabályozással kapcsolatban sok a kérdés, amiket mindenképpen országos érdekegyeztetés szintjén kell tisztázni – szögezi le Kordás László elnök.
A munkaadóknak lehetővé kell tenni, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóik számára – erre vonatkozóan tesz jogalkotási javaslatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Parragh László, a szervezet elnöke a Portfolio-nak elmondta, hogy nemcsak a lehetőséget teremtenék meg a munkaadók számára, de bizonyos munkakörökben kötelezővé is tennék a védőoltást az alkalmazottaknak. Parragh László szerint ma is elterjedt gyakorlat, hogy a vállalatok elvárják a dolgozóiktól az oltást, a jogszabályi módosítás viszont megkönnyítené ezt a lehetőséget. Az elnök szerint a vállalatvezetők részéről erős igény van erre a szabályozásra, csak így lehet ugyanis elkerülni, hogy a gazdaságot le kelljen újra zárni.